Mikor első kisbabánk megszületik, sokunkban felmerül a kérdés, mikortól kezdhetem a hordozást? Mibe tegyem a picit, mi az, ami javára és nem kárára szolgál?

Mátét várva én az akkor fellelhető internetes irodalmat igyekeztem elolvasni, kötési útmutatókat, leírásokat böngésztem, majd kissé elveszve az információk tengerében vettem egy mély levegőt és vettem egy kendőt, majd 8 naposan beletettem a legénykét. Ma már tudom, hol, milyen hibákat követtem el a kötések során, mégis azt kell mondanom, hogy jól döntöttem, mikor ezt a döntést meghoztam.

Most itt szeretném összefoglalni, amit az újszülöttek hordozására hordozóiskolám és általam legjobbnak tartott kötésekről elméletben még -akár tanácsadás előtt is- tudni érdemes.

A jó hordozóeszköz és az ideális hordozási mód az alábbi kritériumokat teljesíti:

• Az adott életkornak megfelelő anatómiai és mozgásfejlődési szinten támogatja a gyermeket és nem terhel olyan izületeket és izomcsoportokat, melyek még nem készültek fel a terhelésre
• Mindig pontosan megtámasztja a babát, tartja a gyermek fejét, amíg ő nem képes megtartani és alvás közben is ideális tartást biztosít
• A hordozó személy számára is segíti az ideális testtartás felvételét és megtartását
  
  

Iskolánk újszülöttek és párhónapos csecsemők elölhordozására a kenguru-kötést tartja a legmegfelelőbbnek, kereszt-vagy gyémántsávoly szövésű szövött hordozókendőben. Íme egy videó:

"Miután megkerestük a kendő közepét, azt az egyik kezünkbe fogjuk, a lelógó két szárat pedig átvetjük az azonos oldali vállunkon, ügyelve arra, hogy a szárak netekeredjenek meg. A babát a vállunkra fektetjük, majd alulról átnyúlva a kendőn, áthúzzuk a lábait a kendőn. A baba popsiját gondosan megtámaszjuk, nehogy kicsússzon a kendőből, a háta mögött pedig annyi anyagot húzunk felfelé, ami a füle vonaláig ér. A pospi alatt maradó anyagot gondosan elrendezzük térdhajlattól térdhajlatig.

Nyújtsuk hátra a bal kezünket és húzzuk át az ellentétes oldalon lógó kendőszárat az alsó szegésénél fogva , majd ugyanígy a jobb kezünket hátranyújtva hozzuk előre a másik szárat is. Figyeljünk arra, hogy eközben a szárak ne gyűrődjenek vagy tekeredjenek meg! Ezután nincs más dolgunk, mint mindkét kendőszárat sávonként feszesre húzni és a baba popsija alatt megcsomózni a szárakat! Fontos, hogy ennél a kötésformánál nem keresztezzük sem a baba hátán, sem a lábai alatt a kendő szárait, így nem gyakorolunk felesleges nyomást az érzékeny gerincre és nem kényszerítjük a lábait túlságosan széles terpeszbe sem.
Ha a vállon lenyúló rész zavar - pl. magasra nyúlásnál -akkor a lelógó részt félbehajtva fel lehet hajtani a vállról. Fontos, hogy nem szabad egyszerűen csak feltűrni az anyagot, mert akkor kilazul a kötés!" (kötésleírás innen: http://batyuklan.blogspot.hu)

A kötés akkor sikerült jól, ha olyan magasan van, hogy lehajtott fejjel könnyedén meg tudjuk puszilni a picur fejét és előredőlve a kicsi teste együtt mozdul a miénkkel. Ha el tud tőlünk távolodni, akkor a kötés túl laza.